A konvencionális energiahordozók ideje leáldozóban van. Ahhoz, hogy az alternatív erőforrások nagyobb hírnévnek és kíváncsiságnak örvendhessenek a közúti személy-, és teherszállításban, 22 milliárd eurós támogatási keretet biztosít az Európai Unió közlekedésinfrastruktúra fejlesztésre a 2014-2020 közötti időszakban. A már lekötött 90%-nyi részből a tagállamok közel 300 millió eurót az alternatív üzemanyagok kiaknázását lehetővé tevő és azt támogató infrastruktúra bővítésére és fejlesztésére hívták le. Hazai viszonylatban ez azt jelenti, hogy 10 millió euró fordítódik CNG és LNG töltőinfrastruktúra fejlesztésre.
Lehet azonban egészen másképp is értelmezni az alternatív hajtást. Az üvegházhatást-fokozó gázkibocsátás és az üzemanyag-pazarlás radikális mérséklésére összetett stratégia kidolgozására van szükség.
Miért is fontos ez? Tények a kibocsátásról
A NEDC norma lapján egy kamion átlagos technológiával ceteris paribus átlagosan 7 liter üzemanyagot éget el 100 km-en és 208 grammnyi szén-dioxidod puffogtat ki minden egyes megtett kilométer után. Ha feltételezzük, hogy egy kamion minimum 130-150 ezer km fut egy év alatt, akkor nagyjából 9000 liter üzemanyaggal közel 27 millió g CO2 juttatunk a légkörbe járművenként.
A kialakítás és a vezető szerepe meghatározó
A környezettudatos üzemeltetés nemcsak környezeti, de közvetlen gazdasági előnyökkel is jár, hiszen a kisebb üzemanyag fogyasztás és a ritkább szerviz költségmegtakarítást tesz lehetővé. Ennek valóra váltásáért hangsúlyt kell fektetni a járművek kialakítására, hogy az egységnyi rakományra vetített kibocsátást is visszafogható legyen. Személyre szabott járművezető-képzési módszerekkel és vezetési stílus értékelő rendszerrel javíthatók a sofőrök képességei és készségei, így teljesítményük, amivel befolyásolható az emisszió, a javítási, karbantartási költségek és az üzemanyag-fogyasztás.
Sofőrhiány
Sajnos jelenleg a szakma hazai téren munkaerőhiányból fakadóan kisebb léptékű célok megvalósításánál, mint egyáltalán a sofőri pozíciók betöltése is nehézségekbe ütközik. Mindamellett, hogy a sofőrképzés helyzetének javítása is több figyelmet érdemelne.
Kulcsfontosságú lenne egy egységes képzési rendszer életre hívása a járművezetőknél az egész Közösség területén, hogy minimalizálni lehessen a félreértésekből adódó szabálytalanságokat és az azokból fakadó bírságok összegét. A leggyakoribb problémák között jelentkezik a túlsúly, a díjkötelezettség teljesítésének elmulasztása vagy épp a tachográf nem megfelelő kezelése, értelmezése.
Felülről is kell a megerősítés!
A tudatosság jelentős befektetéssel jár, ezért fontos lenne a pozitív diszkrimináción alapuló, „jutalmazó” útdíj rendszer az innovációra törekvő szállítmányozók törekvéseinek elismeréséhez.
